Nendaz és az első kertiparty Svájcban

Nagyon lelkesen kiültem ideiglenes szállásom erkélyére, hogy megírjam a bejegyzést, de fel kellett fedeznem, hogy ott a wifi jele nemhogy gyenge, egyenesen egy nagy rakás ... Ryan állandó szavajárásával élve: shit xD De Wädenswil egy következő bejegyzés lesz, most még maradjunk a múlt hétvégénél.
Mondtam már, hogy imádom a szobatársam? Csütörtök reggel beszámoltam neki a fejleményekről, miután szegényem nem tudott aludni tőlem x.x Péntekig leste minden rezdülésem és a szemében mindig ott bujkált a kérdés, hogy "jól vagy". Annyira aranyos volt :D Péntek este a vacsoránál mondtam neki, hogy ne aggódjon rendben vagyok/leszek. Közben felvetették az ötletet, hogy menjünk szombaton el egy fesztiválra, mert az egyik itt dolgozó fickó fellép. Gyakorlatilag gondolkodás nélkül rábólintottam, mert mi bajom lehet, világot látok, egy rakás idiótával körbevéve, csak jó lehet.
Másnap reggel szokásunknak ellentmondva dél helyett már kilenckor úton voltunk bevásárolni és mire fel szoktunk kelni, arra már haza is értünk. Aznap valahogy sok kedvem nem volt elindulni, de üsse kavics alapon nekivágtunk kettő óra magasságában. Ugyan a fesztivált nem a mi korosztályunknak találták ki, nem unatkoztunk. Ebédre valami francia vagy svájci specialitást hoztak a fiúk. A nevét senki ne kérdezze, fogalmam sincs, de R betűvel kezdődött xD Gyakorlatilag főtt krumpli volt olvasztott sajttal. A desszert érdekesebb volt ... mindenki vett valamit és körbeültük az egészet, aztán nekivágtunk megkeresni, hol lesz az a bizonyos verseny, amire valójában mentünk. Útközben Adeline-nal megbeszéltünk, hogy otthon keresünk valamit, aztán este leülünk egyet beszélgetni és iszogatni. Na több sem kellett, a fiúk kaptak az alkalmon, hogy oké, akkor este grill-party és iszunk. Üsse kavics, félévente nekem is megjár.
Egyébként egy hatalmas előnye van, hogy 5 söröző srác lézeng az apartmanban rendszeresen: gyűlnek a nyitók a karkötőmnek xD Itt is egy ilyen "horgászatot" lehet látni:

Jean és a hogy szedjük ki villával a nyitót c. kép, de meglett! :D

A kilátás valami csodálatos volt, miközben bolyongtunk a hegyoldalon, be lehetett látni az egész völgyet. És most akkor következzenek a képek:

ezt a képet egyszerűen imádom, így innen sem maradhat le :D

A hangszernek a mai napig képtelen voltam megjegyezni a nevét (a kajáét legalább egy ideig tudtam). Passz de echte svájci :D És andalító hangja van, tervezem, hogy keressek valami felvételt és arra tanuljak, mert pontosan a tanulós zenék közé tartozik :D

Tudom, nagyon elbújtam, de legközelebb odébb lökdösöm a hímeket, hogy nekem is kell a hely!

Aztán szépen lassan visszaszállingóztunk, bevásároltunk estére, szereztem szuvenírt Solyának és természetesen az elmaradhatatlan vattacukoooor (ami nekik Barbapapa, ám legyen xD) a csapatnak.

Miután hazaértünk kb 1 órás skype-os gyorstalpalót tartottam anyunak, hogy kell szkennelni, zippelni, mail-hez csatolni, a napom fénypontja volt xD Miután jól lefáradtam, levonszoltam magam vacsorázni, ahol már a bekészített Mojito várt. Sajnos a vacsorával együtt túl hamar elfogyott, de sebaj, találtak másikat és játszunk ivós játékot. Hát ... ahhoz képest, hogy a macska körberöhögött volna, mennyit ettem egész nap, meglepően nem ártott az alkohol. Ott adtam fel 2 óra magasságában, amikor már csak sör volt ... azért hiába ittam nagyon sokat, annyira még nem volt bajom, hogy sörözzek, így sajnos mindenki nagy bánatára itt abbamaradt a játék, de a hülyülés nem. Hát azt a videót még 20x-ra sem tudom röhögés nélkül visszanézni. Bár nem én voltam hülye, mert már akkor is csak vigyorogni voltam képes rajtuk, de akkor is kegyetlen. 3 óra fele majdnem mindenki már aludt, nekem sikerült fél 5-ig beszélgetnem Ryannel. Egy kicsit hosszúra sikeredett a nap, de az itt töltött  10 hetem alatt a legjobb hétvége volt, ezt a mostani sem fogja tudni überelni :D
Másnap mindenki azzal a kérdéssel indított, hogy jól vagyok-e ... nem tudom, miért lepődök meg mindig ezen a kérdésen ... talán azért mert MÉG sosem voltam igazán másnapos. Jó, lassú igen, de rosszul sosem voltam még, bármennyit is sikerült vedelni, és ezt nem is itt szeretném elkezdeni.
Vasárnap végül is nem mentünk sehova, mert mint utólag megtudtam Xavier nem volt jól. Nekem kicsit betett a punnyadás, de túléltem, most pedig az eheti szombati tervekkel balra L.